A lovas kocsi története

Az első, állat vontatta jármű a két kerekű taliga, amit a szekér ősi formájának tekinthetünk, ami már a neolitikumban is létezett. Lóval vontatott járművek a szekér, lovaskocsi, hintó és a lovas fogat. Magyarországon lóval hajtott hintóra utaló első írott bizonyítékunk 1267-ből, Béla király udvarából való.

[wp_ad_camp_1]

A középkorban lóháton vagy lóval vontatott eszközökkel közlekedtek. A lovaskocsi megalkotása Kocs községhez kötődik, a szekérből kifejlesztett, de annál könnyebb jármű hamar népszerű lett az utakon. A rugózást meghajlított faívek biztosították, amik ringó, hintázó mozgást biztosítva a kocsiszekrénynek kényelmesebbé tették az utazást. A magyar fejlesztésű kocsi a korabeli nehéz hintókkal szemben rendkívül gyorsjárású volt, elsősorban áruszállításra használták. A több fajta rugalmas keményfából készített kerekek, fatengelyek, faperselyek jól csökkentették a rázkódást. Mátyás király 1485-ös rendelete hozta létra Magyarországon az első kocsipostát, ami mintegy 70 kilométert tudott megtenni váltás nélkül és Bécs-Buda között közlekedett.

Lovaskocsi

A hintó korszerű rugózása révén megmaradt a nagyúri közlekedés eszközének, ami kényelmesebb, de lassabb közlekedési eszköz volt, mint a lovaskocsi. A hintó kocsitestét laprugók segítségével bőrszíjakkal rögzítették a kocsi aljához. a zárt hintókat batárnak, a bérfuvarozásra használt változatot fiákernek nevezték. Az ipari forradalmat követően visszaszorultak a közlekedésben a fogatos járművek. Hintót, vagyis inkább fiákert ma már csak esküvőkön, illetve városnézésre, romantikus programokra használják. igazán egyedi élmény megtapasztalni, hogyan utaztak őseink több száz évvel ezelőtt, bár a mostani hintók jóval kényelmesebbek, részben az utak minőségének köszönhetően.