A mézes pálinka kialakulása

A pálinka igazi hungarikumnak nevezhető, melyhez a mézes pálinka is hozzá tartozik. A mézes pálinka igazi különlegességnek számít, viszont még különlegesebb lehet, ha egy testesebb pálinkából készítjük el.

[wp_ad_camp_1]

Ám nagyon oda kell figyelnünk arra is, hogy a pálinka ízesítéséhez milyen mézet választunk, hiszen az sem mindegy. Általánosságban az 50 fokos pálinkák a javasoltak, azon belül is a szilva és a vadkörte, melyhez arányosan 20-30% mézet adunk. A legfinomabb italt úgy érhetjük el, ha hajdina mézet adunk hozzá, illetve a vegyes virágméz is igazán jó választás lehet. A mézes elkészítéséhez alapjáraton bármilyen gyümölcspálinka megfelel. Az első pálinkák valójában borpárlatból készültek, majd ezt követően készült gabonából és kukoricából. Legkésőbb próbálták meg gyümölcsből elkészíteni, melyek legelőszőr vadon termő gyümölcsökből készültek. A legfinomabb pálinkákat áfonyából és málnából készítették a Lajtán túl. A magyar emberekhez a különféle kalandozások során jutott el a pálinka.

Mézes pálinka

Mézes pálinka

A mai pálinkát megelőzően az első italok sokkal alacsonyabb szesztartalommal bírtam, mindössze csak 10-20 fok körüliek voltak. Az úgy nevezett tömény italok már a 19. században is ismertek voltak, de ezek már igazán erősek voltak. Az első mézes pálinka elődjét az úgy nevezett akovita előzte meg. Ez a bizonyos akovita nem más volt, mint egy tömény ital, melyek mézzel édesítettek, majd hozzáadtak 1-2 szem fügét, illetve mazsolát. Majd ezt követően meggyújtották, megkeverték és a lángok elhamvadása után elkortyolgatták. A mézes pálinka készítéséről 1857-es évekből származnak feljegyzések. Ezek az íratok szerint a mézet egy serpenyőben felolvasztották, majd miután kihűlt pálinkát öntöttek rá. Ezt követően pedig összeforralták. Akkoriban ezt az édes italt főként asszonyok fogyasztották.