Ön tudja, hogy miért harangoznak délben?

Szinte senkinek sem kell bemutatni a déli harangszót, ugyanis, ahol van templom, ott harang is van. Ez a hagyomány már nagyon régre vezethető vissza, ám vajon Ön tudja, hogy mit is jelképez?

Ha nem, akkor mi most ebben leszünk a segítségére. A déli harangszó Magyarországról terjedt el, és ma már szinte az egész világban fellelhető. Ám sokan a nándorfehérvári ütközet nevéhez kötik, vagyis, hogy annak tiszteletére szóltak a harangok. Viszont ez az adat nem pontos. Ugyanis a harangszó III. Kallixtusz pápa nevéhez köthető. Aki az Imabullájában muszlim imára híváshoz hasonló jelzést akart bevezetni általa. A rendeletet 1456 június 29.-én hozták meg. Így a déli harangszó tulajdonképpen egy imádságra való felhívás volt az emberek felé. A déli harangszó már 1246-ban is szóban forgott a kölni zsinaton, ám ekkor még csak a hét egyetlen napjára, vagyis pénteki napra szólt a rendelet. Nem a hét minden napjára. A nándorfehérvári diadal után elsőként vezeték be Magyarországon a déli harangszót, majd szép lassan a többi katolikus országokban is elterjedt.

Déli harangszó

Déli harangszó

Így hát a tény, miszerint a nándorfehérvári diadal emlékére szól a harangszó, így ebben a formában nem igaz. Ám annyiban köthető hozzá, hogy utána vezeték be. Ugyanis a reggeli és esti imádságra hívására már előtte is kongtak a harangok. Majd később ehhez csatlakozott a déli harangszó is, melyet a nándorfehérvári csata előtt három héttel hirdettek ki. Ezzel is kérve az embereket, hogy minél többen kérjék a Jó Istent arra, hogy megsegítse őket. Ám egyes legendák szerint azért is kötik egymáshoz a két eseményt, mert a nándorfehérvári csata győzelme előbb ért Budára, mint a bulla intézkedése. Nagyon sok tévhit kering mind máig a köztudatban, ám Önt, ha már megkérdezik ezzel kapcsolatban, akkor eltudja mondani, hogy mit is jelképez a déli harangszó.