Miért nem tanulnak a magyar diákok?

Különböző felmérések szerint a magyar diákok sokkal kevésbé igyekeznek jó minősítést kapni, mint külföldi társaik. Ennek a jelenségnek több különböző oka van, az egyik az, hogy a magyar diákok „kreatívan” állnak hozzá a tanulás folyamatához.

Puskákkal, okos telefonokkal, headsettel, tavalyi, rendkívül hasonló vizsgasorokkal a legnehezebb szigorlat is csak egy izgalmas kalandjáték. Ugyanakkor Szingapúrban, ha egy ilyen esetben rajtakapnak, akkor az iskola közelébe sem engednek többé, hiszen ezek a diákok torzítják a versenyt. Az egyetemen az igazságosság az egyik alapérték, és tényleg azt kérik számon a tanszékek, amit le is adtak a félév során.

Feltűnő ugyanakkor még az is, hogy minden könyvnek a kiadás éve megegyezik az adott tanévvel, nem pedig a születési évünkkel. A folyamatos frissítések és újítások hatására tényleg naprakész szakirodalomból tanulhatunk, amiket még tovább fokoznak az érdekes esettanulmányok is.

Diákok

Diákok

A célja ezeknek a lépéseknek az volt, hogy egy „A” (sok külföldi egyetemen a legmagasabb osztályzat) tényleg azt jelentse, hogy a legjobbak közé tartozol, míg Magyarországon egy ötös igazából nem mond semmit, lehetsz nagyon felkészült és okos az adott témában vagy egyszerűen csak jók a kapcsolataid, mert tudod, hogy mikor és kitől kell jegyzetet vagy puskát kérni, vagy ha nagyon felkészült vagy, akkor azt is tudod, hogy kinél kell felvenned az órát.

A költői kérdés az az, hogy jobb-e olyan környezetben tanulni, ahol a tanárok és a diákok motiváltak, ambiciózusak és innovatívak? Ehhez mindkét oldal közreműködésére szükség van, aminek az egyik alapja az, hogy építő jelleggel vegyünk minden visszajelzést. De először arra kell koncentrálni, hogy adjunk is hangot annak, ha valami nem olyan, amilyennek vártuk, és akkor is, ha valami igazán jóban volt részünk. Szerencsére erre is van példa bőven.