A macska – az egyiptomi szent állat

Egyiptomban a macskákat szent állatként, Bastet istennő állataként tisztelték.  A Nílus partján élő emberek szerint ugyanis Ré, a hatalmas napisten éjszakánként fekete kandúr alakjában harcol Agep, a sötétség gonosz kígyója ellen.

Egyébként pedig az egyiptomi emberekre nagy érzelmi hatással volt a macska, az eleganciájával, azzal, ahogy az éjszakai sötétben hirtelen, hang nélkül felbukkan, majd eltűnik, nem beszélve arról, hogy szemük mily titokzatosan és furcsán villan. De felfigyeltek arra is, hogy a macskák milyen függetlenek, annak ellenére, hogy kedvelik az embert, a velük való együttélést, mégis megvannak a saját útjaik, önálló akaratuk, egyéniségük.

Egyiptomi macskák

Egyiptomi macskák

Egyiptomban Bastet istennő központja Bubasztisz városa volt, és Hérodotosz a történetíró beszámolója szerint az istennő tiszteletére 300 m hosszú templomot építettek, amely több ezer macskának volt otthona, ahol a macskákra macskapapok vigyáztak.  De az ország összes városában emeltek Bastet-templomokat, sőt az egyiptomiak többsége fából, agyagból, fémből készült macska amuletteket hordott magánál. Később pedig már minden egyiptomi háztartásban tartottak macskát.

A házimacskákat gondosan ápolták, sőt ha kellet (pl. tűz esetén) a macskát előbb mentették ki a házból, mint saját gyerekeiket. Olyannyira szent állatnak tartották a macskát, hogy ha a család macskája elpusztult, akkor gyászruhába öltöztek, és hogy a cica később visszatérhessen az életbe testét olajjal dörzsölték be és bebalzsamozták, szalagokkal körbetekerve fából, bronzból, mészkőből készült koporsóba helyezve egy macskatemetőben temették el, akárcsak a fáraókat a piramisokban.