Pusztavacs az ország mértani közepe

Minden országnak szükséges meghatározni a mértani közepét, így lett Magyarország közepe 1968-ban hivatalosan is Pusztavacs. A település a kiskunsági Homokhátság természetvédelmi területén található. Egy aprócska zsáktelepülésről van szó, mely Budapesttől mintegy 50 km-re terül el.

[wp_ad_camp_1]

A kis falucska már a 13. században is lakott település volt, Vacs névre hallgatott, majd később elnéptelenedett, puszta lett belőle. Emiatt lett aztán később Pusztavacs. 1978 óta lett némileg ismertebb, akkor állították fel a falu központjától 500 méterre  az ország közepét jelző tornyot. A nyolcszögű, gúla alakú építményt Kerényi József Ybl-díjas építész tervezte. A vázat alkotó vasbeton állványok vörösfenyő lécekkel vannak burkolva, az ország középpontját pontosan a torony közepén fekvő, kör alakú, sárga betontömb jelzi, amibe az ország térképe van belevésve, a koordinátákkal együtt. A 2004-es felújítás óta van ilyen szép állapotban, előtte évekig leégve, csupasz vasbeton állványokkal éktelenkedett. A felújításkor azonban a torony előtt két bronz napórát is elhelyeztek egymás mellett, az egyik a helyi időt, a másik a zónaidőt mutatja. A jeltorony, valamint az ország közepe óriási réten található, ahol tűzrakó hely, padok és asztalok várják az idelátogatókat.

Pusztavacs

Pusztavacs

Pusztavacs bár aprócska település, mégis sok látnivalóval büszkélkedhet. A falu főutcáján találjuk a 15. századból fennmaradt, gótikus stílusú templomtorony műemlékromját, sajnos csak ennyi maradt meg a hajdani mezőváros főteréből, mely a török időkben rongálódott meg. Az erődítmény előtt emlékparkot hoztak létre.

A falu mai főtere egy kör alakú park, közepén az 1884-ben felszentelt Szent Ágoston-templom áll, egy gyönyörű ősparkban. A templomtól délre egy felújított kastély áll, mely a Couburg hercegi család otthonaként szolgált valaha.

Ha kirándulni vágyunk, érdemes megismerkedni hazánk mértani közepével.