Erdély sokfélesége

Sokféle kontextusban használatos az Erdély megnevezés. Használhatjuk földrajzi értelemben, a Kárpát-medence egyik sajátos tájegységét megnevezve. Közigazgatásilag a mai Románia egy részének neve. Történeti értelemben egy olyan terület, amely a Magyar Királyság részeként a történelem bizonyos időszakaiban bizonyos önállóságot élvezett. Erdély már elvesztette politikai önállóságát, önálló entitásnak kulturális értelemben nevezhető.

[wp_ad_camp_1]

Amióta Erdély Románia részévé vált, sok vita folyt arról román és magyar szakértői körökben, hogy létezik-e olyan sajátos erdélyi szellemiség, amely csak az erdélyiekre jellemző, bizonyos mértékig elkülönítve az erdélyi mentalitást úgy a magyarországi, mint a Románia egyéb területeinek mentalitásától. A kérdés nem eldöntött, számos pro- és kontra érv látott napvilágot az idők folyamán.

Már önmagában az a tény, hogy egy ilyen vita kialakulhatott, jelzi azt, hogy Erdélyre jellemző a multikulturalitás, területén magyar, német, szász, zsidó, sváb, román kultúra egyaránt virágzott, éreztette hatását, ezek kétségtelenül hatottak egymásra. Egyvalami biztos: hogy ha csak az erdélyi magyar kultúrát tekintjük, egyértelmű, hogy elsősorban a magyarországi magyar kultúrával mutat közös vonásokat, annak egy regionális színezete. Nem is biztos, hogy minden Erdélyben alkotott mű rendelkezik ezzel a regionális színezettel.

A fenti megállapítások nemcsak az írott szellemi termékekre vonatkoznak, hanem a gasztronómiára, a népköltészeti hagyományokra, művészeti produktumokra, olyan alkotásokra, amelyeket az „erdélyi” címkével illetünk. Az erdélyiség fogalmával azonban vissza is lehet élni, olyan negatív értelemben vett mitizálással, amely bizonyosfajta értékmozzanatokat kapcsol az erdélyiség fogalmához, amelyek a művelt és gondolkodó emberre elidegenítően hatnak.