Az Első Dunagőzhajózási Társaság rövid története

Az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) (Erste k. k. priv. Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft (DDSG) egy rendkívül életképes részvénytársaság, mivel a magyarországi nagybirtokosság (köztük gróf Széchenyi István) és az osztrák tőke (köztük a korabeli Habsburg birodalom gazdasági, politikai életének különösen jelentős személyiségeit) hozták létre.

[wp_ad_camp_1]

Ez a tőkeerős társaság hamarosan Óbudán hajógyárat és téli kikötőt épített. A század vége felé a Monarchia egyik leghatalmasabb gazdasági társasága lett. A tüzelőanyag beszerzésének nehézségei a DGT vezetőségét arra az elhatározásra sarkallták, hogy saját bányát szerezzen. A bányanyitásra többen lelőhely is szóba került, végül a mecseki kőszén-előfordulás mellett döntöttek, mivel az alig 50-60 km-re fekvő Mohácsnál az olcsó dunai vízi szállítás rendelkezésre állt.

A mohácsi vasút megépítése nem volt jelentős tétel a társaság számára. Tehát a jó fűtőértékű mecseki feketekőszén, melynek bányái viszonylag közel estek a Dunához, a mohácsi kikötőhöz, arra késztette a vállalatot, hogy a pécsi szénmedencében szilárdan megvesse a lábát. A DGT erőteljesebb terjeszkedése idején a Pécs környéki bányavidék tulajdonhelyzete hármas osztályú volt: a két szélén szabadon értékesíthető tulajdonok közé ékelődött az el nem idegeníthet, római katolikus püspökségi és káptalani tulajdon (Pécsszabolcs és Somogy községek területe).

Dunai-gőzhajózás

Dunai-gőzhajózás

A DGT megkezdte a bányatelkek megszerzését. Ahol lehetett a területeket felvásárolta –ez volt a jellemzőbb-, az egyházi területeket pedig hosszú lejáratú bérletbe vette. Például: Pécs városával szomszédos Szabolcs községben 25 évre szerzett kitermelési jogosultságot, amit 1918-ban 50 évre (1968-ig) meghosszabbítottak. A területszerzést 1923-re fejezte be, s ennek eredményeként – néhány alkalmatlan területrész felhagyása után – több, mint 22 km2 területrészen volt széntermelésre jogosult.

Ezzel elkezdődött a mecseki kőszénbányászatban egy tőkeerős, a termelés műszaki feltételeit a kor színvonalához igazító, kiterjedt gazdasági, kereskedelmi és nem utolsósorban politikai kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalat működése.