Néhány tudnivaló a vulkánokról

A természetnek rengeteg különleges földrajzi jelensége van, mint például a vulkánok. A vulkánok vagy más néven tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyekben a felszínre jut a magma, amely az asztenoszféra izzó kőolvadéka.

A Földön létező vulkánokat, kialakulásuk szerint két csoportba oszthatjuk: nagy részük a távolodó és közeledő kőzetlemezek határain alakul ki, kisebb részük pedig az aktív peremszegélyektől távol, a köpenyhőoszlopok fölötti forrópontokon jönnek létre. Vulkanizmusnak nevezzük a magma felszíni tevékenységét, és ebből keletkeznek a vulkáni kúpok, vulkáni hegységek. Akkor beszélhetünk vulkanizmusról, ha a magma eléri a Föld felszínét, ilyenkor láva lesz belőle. Abban az esetben, amikor a magma a mélységben megreked és ott kristályosodik kőzetté, akkor magmatizmus jön létre. A vulkáni tevékenység és az ehhez kapcsolódó jelenségek vizsgálatával a vulkanológia foglalkozik.

Vulkán

Vulkán

A vulkanológia és lemeztektonikai kutatások során a szakemberek megállapították, hogy a földi vulkánok elhelyezkedése követi a litoszféralemezek határait. Ezek olyan nyitott és mély törésrendszerek a vidékeken, amelyeken keresztül a magma képes a felszínre jutni. A vulkánok kialakulása a magma mozgásának direkt következménye. A legfontosabb tényezője a vulkánok keletkezésének, a Föld belső hője, melyet az ősidők óta radioaktív anyagok bomlása gerjeszt. A vulkánoknak hat fő alkotóeleme van, melyek a következők: magmakarma (más néven magmatűzhely), vulkáni csatorna (vagy diatréma), vulkáni kráter, vulkáni kúp, kaldera, berrankó. A vulkán az itt felsorolt, számtalan módosulattal és változatban fejlődő formák együttese. Az emberek évezredek óta figyelik és kutatják a vulkánok működését. Vannak köztük olyanok, amelyek már nem aktívak és vannak olyanok, amelyek bármikor kitörhetnek.