Fehér-, barna- vagy nádcukor? Melyik az egészségesebb?

Napjainkban egyre többen cserélik le a cukorrépából készült fehér kristálycukrot barnára. Pedig attól, hogy az ára magasabb, még nem biztos, hogy jobb is, sőt! A természetes eredetű édesítőanyagok közül hazánkban csak úgy, mint a legtöbb európai országban legismertebb a cukorrépából előállított répacukor, avagy szacharóz. Ennek finomított formája a kristálycukor, amíg a kevésbé finomított változata a barna cukor.

A fehér és barna cukornak is kevés a tápértéke, viszont élettani hatásuk egyaránt káros. Kereskedelmi forgalomba gyakran találkozhatunk ízesített, fahéjas, rumos ízű vagy vaníliás változatukkal is. Ezzel ellentétben a nádcukor előállításánál a cél az, hogy megőrizzék a nádcukor eredeti melasz tartalmát. A melasz egy sűrű cukorszirup. A nádcukor jellegzetes a karamellás ízéről, bár érzékelésre a nádcukor talán kevésbé hat édesnek, mint az itthon megszokott kristálycukor. Színe lehet az világostól és egészen sötét barnáig terjedhet.

Nádcukor

Nádcukor

Fontos viszont, hogy mindennek ellenére a nádcukor sem egészségesebb a répacukornál vagy a tisztítatlan répacukornál, azaz barna cukor. Tudni kell, hogy akár fehér, akár répa- vagy nádcukrot fogyasztunk, az egészséges étrendbe mind a kettő, illetve három cukor beépíthető, persze csak kis mennyiségbe. A kávéba, teába, turmixokba, krémekbe a nem finomított változatok is megfelelő édesítők, de süteményekhez is felhasználhatóak, sőt bizonyos sütemények esetében egészen érdekes ízhatást adnak.

A már finomított cukrok közül az árban is drágább gyümölcscukor, azaz a fruktóz fogyasztása kerülendő, ugyanis kutatások alapján kimutatták, hogy a szacharóznál is kedvezőtlenebbül hathat az emberi szervezetre. Senki ne hagyja magát becsapni, ne tévessze meg a neve, hiszen a gyümölcsökben a gyümölcscukor kis mennyiségben van jelen vitaminokkal és rostokkal, így a hatása nagyban eltér a por formában kapható gyümölcscukortól.