A Pécsi dohánygyár története 4.

A politikai helyzet megváltozott, az ellenzék győzelmet aratott, a király azonban nem akart ellenzéki kormányt és ezért 1905 június 18-án parlamenten kívüli kormányt állított az ország élére báró Fejérvári Géza miniszterelnökségével. Így törvényen kívüli állapot jött létre, aminek következtében a dohánygyárakkal kapcsolatos intézkedések is megakadtak.

[wp_ad_camp_1]

1906 április 6-án Wekerle Sándor megbízást kapott a kormányalakításra. A döntés azonban ebben az ügyben még az új kormány megalakulása előtt megtörtént. A pénzügyminiszter 1906. Január 13-án a felállítandó új szivarkagyár székhelyéül Pécs városát jelölte ki és ezzel a gyár alapítása megtörtént.

A város képviselőtestülete Pécs három pontján négy telket jelölt ki, a dohánygyár felépítése céljaira. Kettő ezek közül a város nyugati részén, a Megyeri úton volt, a harmadik a keleti részen, a pécsváradi és a mohácsi út mentén, s a negyedik a Légszeszgyár és a villanytelep között, a Budai külváros vásárterének déli részén feküdt. Áprilisban kiderült, hogy a Budai külváros vásárterének déli része mellett szólt a döntés.

Pécsi dohánygyár

1908-ban készültek el a tervek és kerültek be a város tervtárába (ábra!). A telek közepén helyezkedik el a méreteiben is impozáns gyártási épület (1), a Légszeszgyár utca felőli oldalán a műhelyteleppel (2), s ezzel szemben a láda és szertárraktárral (3). A gyártási épület mögött tervezik a kazánházat (4) és amögött a dohányáruraktárat (5). Kétoldalt helyezkedik el a raktárépület (7, 8), a telek keleti sarkán egy lakóépület (9) és az egészségügyi épület (12). A telek nyugati részére tervezték a kapuslakot (14) és mellé az igazgatósági épületet (13). A dohányáru raktár mellé tervezték a deszkaraktárat. A telken szétszórtan helyezkedtek el kertek, baromfiólak (11, 16, 17) és végül a melegház és a szaporító (15).

Pécs város akkor még külvárosnak számító részén, ahol a legjelentősebb ipari üzemek létesültek a szénbányák közelében, 1912-ben kezdte el termelését a dohánygyár.