A Pécsi dohánygyár története 2.

A Dél-Dunántúl területén – amelynek is Pécs volt a legjelentékenyebb települése – ez idő tájt is jelentős területen termeltek dohányt. 1879-ben – a területen illetékes iparkamara jelentése szerint – Tolna és Somogy megyékben 53 községben 5849 katasztrális hold területen több mint 2,5 millió kilogramm dohányt váltottak be közel félmillió forintért ( egy mázsa dohányért átlag 17-19 forintot fizettek ekkor).

[wp_ad_camp_1]

Annak ellenére, hogy jelentős dohánytermő terület volt Dél-Dunántúlon és jelentős mennyiségű dohánybeváltás folyt itt, dohánygyár nem létesült ezen a területen. Pedig a dohánygyártásnak voltak itt is előzményei. A „szűz-dohány“  korszakban itt is voltak  magánvállalkozásban létesült kis dohánymanufaktúrák.

Területünkön tehát volt dohány és az 1850 előtti időszakban voltak azt feldolgozó üzemek is.

Hiába volt viszonylag nagy Dél-Dunántúl területén a dohánnyal beültetett föld, gyár alapítására itt nem került sor, pedig erre Pécsett már megvolt a konkrét igény.

Pécsi dohánygyár

Az 1867 után felállított gyárak távol estek Dunántúl dohánytermelő területeitől. 1885-ben pedig ismét nem Dunántúl, hanem a Tisza-parti Szeged lett a kiválasztott, itt létesítettek új gyárat szivargyártásra.

Pedig Pécs vezetői nem voltak tétlenek. Állandóan hangoztatták a gyáralapítással kapcsolatos kívánságukat. A város 1891 novemberében népes küldöttség által átnyújtott memorandumban kérte a kormányt, hogy a legközelebbi dohánygyárat Pécsett létesítsék.