A Pécsi dohánygyár története 1.

A dohány és Pécs város kapcsolata történelmünkben igen mélyre nyúlik. Már 1822-ben Baranya megye tudós ismertetője, Bayer megírta, hogy „a Pétsi dohány“ vagy németül a  „Fünfkirchner Blatt“ Tolna és Somogy megyékben terem, ahol már 35 esztendeje a pécsi polgárok szerzik be, és ők küldik tovább.

Évek múlva már Baranya megye területéről is vannak adataink, ott is termesztették a dohányt, elsősorban a Tolna megyével határos területen. A „szűz-korszakban“, amikor még nem volt állami monopólium a dohány termesztése, az idegen, elsősorban német földről érkező új telepesek hozták ide a dohánymagvakat, és végezték a dohányföldek beültetését, művelését. Az 1848-49. Évi szabadságharc leverése után, 1850. November 29-én kelt császári nyílt paranccsal Magyarország területére is bevezették a dohány állami monopoliumát.

Pécsi dohánygyár

Pécsi dohánygyár

Ezt követően a dohány termelése Dél-Dunántúl területén is hanyatlani kezdett. A kiegyezést követően, az újonnan létrejött Osztrák-Magyar Monarchiában még a kiegyezés évében, 1867-ben a Magyar Törvénytár XVI. Törvénycikkében rögzítették az osztráktól elváló magyarországi királyi dohányjövedék létrejöttét, amely a magyar pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott. 1882-ig közvetlenül a pénzügyminisztérium intézte a dohánnyal kapcsolatos összes ügyet: a dohánytermelést, a beváltást és a raktári kezelést, a dohánygyártást és a külföldi dohányok vételét, vásárlását.