A pécsi dohányipar helye 3.
A Dohányjövedék Központi Igazgatósága az egyre nagyobb haszon elérése érdekében valóban nagyon alacsonyan szabta meg valamennyi munkásának munkabérét. A következő hónapban az átvevőnők panaszolták igazságtalan díjazásukat. A kimérőnők panasza sem volt kisebb.
[wp_ad_camp_1]
A dohánygyári munkások naponta kilenc órát dolgoznak és heti keresetük mégsem több 280 ezer koronánál. Az általános kezelésben pedig tíz órát is dolgoznak naponta, s ők sem keresnek többet 280 ezer koronánál hetenként. E panaszukat bejelentették a Dohányjövedéknek, ahol azt felelték, hogy azért keresnek a munkások keveset, mert keveset termelnek. A pécsi gyárban 50 %-kal kevesebb anyagot állítanak elő a gyártás céljaira, mint a többi gyárban, állítja a Dohányjövedék.
A túlórázást a gyártás fokozásával szüntethetnék csak meg, új munkásnőket pedig nem alkalmazhatnak, mert nincs férőhely részükre a gyárban. Ha a gyártást nem tudják ellátni anyaggal, akkor a munka ott fennakad, ami pedig a gyártásból való munkáselbocsátásokat vonna maga után.
Egyelőre azonban nem fizetésrendezésre, hanem ismét egy erőszakos átszervezésre került sor. Ennek oka a szivarfogyasztás katasztrofális hanyatlása volt. A nagy leépítési hullámban a pécsi gyár sem kerülte el a válságot. A jövedék igazgatósága heti 7 millió darabra redukálta a pécsi gyárban előállítandó cigaretták számát. Ez a redukció a Memphis gyártásának beszüntetése miatt van.