Ezért fontos, hogy kiállj magadért az állásinterjún!

Hazánkban az egyik legnagyobb munkavállalói hiányosság az a bértárgyalásokat illeti. Ennek sajnos hosszú évtizedekre visszavezethető okai vannak, ugyanis sem az oktatásunk nem fektet megfelelő hangsúlyt arra, hogy erre felkészítse a fiatalokat, sem az általános társadalmi hozzáállás nem azt tanítja, hogy karakán módon ki kell állnunk magunkért, amikor egy állásra jelentkezünk.

Sokakban ugyanis még mindig él egy kicsit az a nézet, hogy a munkaadó szinte szívességet tesz azzal, ha alkalmaz minket, holott ez az esetek döntő többségében igen messze áll a valóságtól. Amennyiben rendelkezünk megfelelő mértékű szakértelemmel és tapasztalattal, akkor bizony csupán annyiról van szó, hogy túlságosan alábecsüljük az értékeinket. Ráadásul az emberek zöme nem tudja megfelelően kezelni a konfliktusokat, emiatt aztán ha csak lehet, elkerüli azokat. Az állásinterjún bekövetkező bértárgyalás pedig tipikusan egy ilyen szituáció, amibe ha nem állunk bele, akkor az után hosszú ideig tartó bosszúsághoz és elégedetlenséghez vezet majd.

Állásinterjú

Állásinterjú

Egy cég – és vele együtt a HR-osztály – ugyanis egészen másképp működik, mint ahogy azt sokszor laikusként gondolnánk. Emiatt aztán félve kérünk magasabb fizetést – sok esetben még abból is hajlandóak vagyunk engedni, amit minimálisan elképzeltünk -, attól tartva, hogy az igényünk miatt nem minket választanak majd. Ez azonban nagyon rossz megközelítés, mert egyrészt van egy bérköltség, amivel a felvételkor kalkulálnak – ez pedig általában jóval magasabb, mint amire gondolunk -, másrészt pedig ha véletlenül tényleg túllőnénk a célon, azt jelezni fogják, nem az történik, hogy azonnal kihúznak minket a lehetséges jelöltek listájáról. Ám ha mi a félénkségünk és a konfliktuskerülő magatartásunk miatt mondunk egy meglepően alacsony összeget, akkor arra rá fognak bólintani, és hiába állna rendelkezésre – mondjuk például – annak akár a duplája is a bérünkre, be kell érnünk azzal, amennyit kialkudtunk – azaz nem alkudtunk ki – magunknak. Ezt pedig a későbbiekben nagyon bánni fogjuk, de már persze hiába, csakhogy ez rányomja majd a bélyegét a hangulatunkra és a munkamorálunkra egyaránt. Ezért aztán sokkal jobb módszer az, ha előzetesen informálódunk, hogy mi a reális elvárás a megpályázott munkakörben, ezután pedig azt az összeget adjuk meg, és ha kell, akkor vállaljuk a konfliktust, és kialkudunk egy jó bért. Mert ez csak egy egyszeri kellemetlenség, ám hosszú távon bőven megéri az áldozatot.