Az idegenlégió mentőakciója Afrika poklában

A függetlenség kikiáltása után Zaire zűrzavaros állapotok közé került. Egyik tartományárát egy fanatikus gerillahadsereg szállta meg, amely megkezdte az európaiak lemészárlását. A francia idegenlégió azonban közbelépett.

[wp_ad_camp_1]

Miután 1978 május 13-án az FNLC „tigrisei” bevonultak a katangai Kolwezibe, Mobutu elnök Franciaország segítségét kérte. Május 18-án már fel is szálltak Korzikáról a légiósokat szállító első repülőgépek és meg aznap este megérkeztek Kinshasába. A katonák itt nehéz helyzetbe kerültek, mert útjukat csak másféle és kisebb számú szállítógépekkel folytathatták. Ráadásul számukra ismeretlen, amerikai ejtőernyővel kellett majd ugraniuk. Mégis bepréselődtek a gépekbe és elindultak a mészárszékké változott Kolwezi felé. A pilóták egyenesen a célpont fölé vitték őket, ahelyett, hogy a megbeszéltek szerint, az ellenségtől egy kilométerre dobták volna le őket. A légiósok helyzetét súlyosbította, hogy nehézfegyverzetük sem volt.

Idegenlégió

Kiképzésüknek és rátermettségüknek hála, gyorsan feltalálták magukat. Rövid idő alatt elfoglalták a városközpont stratégiai fontosságú épületeit és ezekből kiindulva nagyrészt ellenőrzésük alá vonták a várost. Másnap megérkezett az ezred további része is, majd május 21-én, járműveik birtokában már nekikezdhettek a környék megtisztításának. Az ellentámadásba lendülő „tigriseket” rövid úton elintézték és rengeteg foglyot szabadítottak ki. Május 28-án átadták a területet a zaire-i kormányerőknek. Szűk tíz napos akciójuk során közel 300 ellenséges katonát öltek meg, 163 foglyot ejtettek és a sok ezer fekete mellett több, mint 3000 európait szabadítottak ki szorult helyzetükből. Mindössze öt idegenlégiós veszette életét a művelet során, illetve 25 sebesült meg.