Balaton története: szőlőtermesztéstől a strandolásig

A Balaton és környéke hazánk legkedveltebb idegenforgalmi régiója. Természeti kincsünk három megyével határos, így Veszprém-, Zala-, és Somogy megye osztoznak a területen, amely számos üdülővárosnak, és remek szabadtéri programoknak ad otthont minden évben.

Egyre többen fedezik fel a téli Balaton szépségét is, de az igazi főszezonnak a májustól szeptemberig tartó időszak számít. A „magyar tenger” hazánk legrégebben lakott területe, klímája, és a víz közelsége miatt már az őskorban is éltek itt elődeink. A római korban pazar villák sorakoztak partján, a honfoglaló magyarok pedig kb. 900 körül érkeztek meg ide. A történelem során a fennhatóság ugyan változott, de a környék domboldalain évről-évre több szőlőtőke jelent meg. Hála a páratlan klímának és a napsütéses órák számának remek borok készülnek ma is a Balaton környékén, Badacsony kiemelkedő jelentőséggel bír ilyen szempontból. Napjainkra az egykori szabad strandok nagy része eltűnt, és bár fizetőssé váltak, de ezzel együtt igényesebb környezetben hódolhatunk a fürdőzésnek.

Balatoni szőlőtermesztés

Balatoni szőlőtermesztés

A tó nagyvárosaiban, Siófokon, Balatonfüreden alig lehet nyaranta mozdulni a turistáktól, de kalandpark, élményfürdők és állatkertek is megtalálhatóak a környéken, ezzel teljes körű kikapcsolódást nyújtva mindazoknak, akik a „magyar tenger” partján szeretnének új energiákra lelni, pihenni, feltöltődni. A XVIII. században a hazai társasági élet központjának számított a Balaton partvidéke, s ez ma sincs másként, bár mostanság inkább a zenei és gasztronómiai fesztiválok vonzzák ide a fiatalokat és az idősebbeket is. Történelmi látnivalók, igényes borospincék, remek halételek, kulturális és sportrendezvények egyaránt színesítik a tó idegenforgalmi kínálatát, nem véletlen tehát, hogy még mindig az egyik legkedveltebb nyaralóhely a tó és környéke.