A szülés elhallgatott oldala

Azok, akik már túl vannak egy-két gyermek megszülésén biztosan tudnának arról mesélni, hogy amit a TV-ben láttunk annak köze se nincs a valósághoz. Ugyanis a szülés egyáltalában nem abból áll, hogy elfolyik a magzatvíz, majd berohanunk a kórházba és már meg is vagyunk.

Arról ne is beszéljünk, hogy egyből kisimult arccal, öleled magadhoz a kisbabádat, ahol csak te vagy és csupa kedves orvosok. Sajnos azt kell mondanunk, hogy ez igen mesebeli. Ha őszinték akarunk lenni, akkor el kell, hogy mondjuk, hogy a szülés valójában egy trauma, krízispont. A legnagyobb pofont, és egyben traumát akkor kapja az anya, amikor rádöbben, hogy mennyi mindent elhallgattak előle. Kevesen vannak tisztában vele, ám a szülés kezdetét nem a magzatvíz elfolyása jelzi, hanem a nyákdugó távozása. Ez egy kocsonyás anyag, amely lehet áttetsző, rózsaszín, vagy barnás. Amennyiben erre nem készülünk fel, vagy nem vagyunk tisztában vele, hogy létezik, akkor igen ijesztő lehet a látványa. Ám cseppet sem kell megijedni, ugyanis ennek a távozása már a 37. héttől várható.

Szülés

Szülés

Amikor a kismama belelép a harmadik trimeszterbe, akkor jogos a kérdés, melyet igen gyakran feltehet magának, hogy most tényleg bepisiltem? Sajnos igen, elég sűrűn megesik. Amely annak a következménye lehet, hogy a baba kényelmesen ráfekszik a húgyhólyagra, majd néha egy-két karate mozdulattal jól bele is rúg. Ez pedig vizeletszivárgáshoz vezethet. Továbbá az is egy tény, hogy hiába tervezed császárral, vagy érkezel a kórházba 5 perces fájással a beöntés egy elkerülhetetlen lépése a folyamatnak. Ezt csakis akkor tudod elkerülni, ha már tolófájásokkal érkezel a kórházba és nincs rá idő, vagy ha a kismama megesküszik, hogy előző nap már minden távozott belőle. Illetve az is egy tény, hogy egy szülés sem egyforma, van aki pár óra alatt túl van rajta, és van aki akár egész nap szenved.