A pezsgő története

A pezsgő olyan borszármazék, amelynek második érése a palackban történik meg. Franciaország híres szőlőtermelő vidékén, Champagne tartományában borkészítéskor az erjedés gyakran csak a szüretet követő év tavaszán fejeződött be, az ilyen szénsavas bor akkoriban selejtnek számított.

[wp_ad_camp_1]

A pezsgő feltalálója egy francia bencés rendi szerzetes, Dom Perignon aki 28 éves korától a champagne-i, Hautvillers apátságban élt. Az első pezsgő 1670-1715 között készült el, egy arra alkalmas bor újra fermentálásával, úgy, hogy a szerzetes szénsavas bort töltött egy palackba, majd parafa dugóval zárta le a borosüveget, amelyet viaszba mártott drótkengyellel erősített fel a palackra. Az újra fermentálás két érlelési fázison, (tizenöt hónapon) keresztül tartott, rossznyelvek szerint azért, mert Dom Perignon a pincéjében felejtette a palackot, ami az erjedési szénsavat megtartva pezsgővé változott. Dom Perignon 47 esztendőn át végezte az apátságban a pincemesteri feladatokat, egészen haláláig, valódi borszakértő volt, aki látása elvesztése után készítette a legfinomabb pezsgőket. Nemcsak a pezsgő készítésében volt zseniális, a borok keverését is mesterfokon űzte.

Pezsgő

Pezsgő

Hazánkban Zala vármegyében, Sümeg környékén készítettek először pezsgőt. A dunántúli nemes barkóczi Rosty Lajos a franciaországi Champegne vidékén tanulmányozta a pezsgő készítését, majd az 1800-as évek elején itthon kísérletezett a nemes ital elkészítésével. Pezsgő szavunk gróf Széchenyi István nevéhez fűződik, aki elsőként Hitel című művében nevezte a franciák champagne-át pezsgőnek. Hazánk leghíresebb pezsgőmanufaktúrája a budafoki Törley cég, amely 1882 óta foglalkozik pezsgőgyártással. Ma már az újabb technikai lehetőségeket kihasználva folyik a pezsgőgyártás, de a tradicionálispezsgők elkészítése ma is hosszú hónapokig, akár három évig is eltarthat.