A munkahelyi stressz csökkentése

Napjaink egyik legnagyobb egészségügyi problémája a stressz, a munkahelyi nyomás miatt kialakult mentális tünetek egy évtized alatt a háromszorosára nőttek. A munkahelyi stressz testünk reakciója az olyan helyzetekre, amikor a munkahelyi elvárások meghaladják a tudásunkat vagy a képességeinket.

A munkahelyi stressz fakadhat a munka jellegéből, vagy kialakulhat a munkakörhöz tartozó feladatok miatt. Stresszt okozhat a munka mennyisége, a monoton vagy ingerszegény tevékenységek, a döntéshozatalból való kirekesztettség a ráhatás hiánya a munkafolyamatokra, az előrejutási lehetőségek hiánya, az igazságtalan bérezés. Problémát okozhat még a nem megfelelő vezetés, a kollégákkal való rossz viszony, a rossz szervezeti kultúra és a munka és a magánélet egyensúlytalansága. Egy kimutatás szerint a stresszes munkavállaló hajlamos a késésekre, gyakran ideges, a motiváció, az elkötelezettség és a magabiztosság hiányával küzd. Ezek a tünetek sok esetben testi tünetekkel is párosulnak. Ilyen például a mellkasi fájdalom, a fejfájás, az emésztési problémák és az étvágytalanság. A kezeletlen stressz hosszú távon a szív- és érrendszeri megbetegedések és a függőségek kialakulásának veszélyét is nagymértékben növeli.

Munkahelyi stressz

Munkahelyi stressz

Csapatszinten az egyre gyakoribb nézeteltérések, a megnövekedett fluktuáció és a csökkenő teljesítmény lehet figyelmeztető jel a munkahelyi stresszre. A stressz csökkentése érdekében próbáljunk meg egészségfókuszú munkahelyi kultúrát kiépíteni! Bátorítsuk a munkatársakat a közös ebédre, szervezzünk közös kirándulásokat, akár kerékpárral is. Fontos, hogy a vezetőség jó példával járjon elől. Kérjük meg kollégáinkat, hogy egy hónapon keresztül jegyezzék fel, hogy milyen munkahelyi helyzetben érezték stresszesnek magukat, majd beszéljük át közösen, hogy milyen reakciót váltott ez ki belőlük. A munkahelyi stressz csökkenthető az otthoni munkavégzéssel és a rugalmas munkaidő bevezetésével is, bár ez nem minden munkahelyen valósítható meg.